Milyen erősen sugároznak az 5G-antennák?

A Hamoni® kutatócsapat exkluzív elemzése

Az ipari államokban jelenleg nagy területen zajló, új mobilkommunikációs generációt (5G) kiszolgáló adóállomások telepítése — akárcsak a korábbi generációváltások — erőteljes vitát váltott ki. A diskurzus ezúttal különösen megosztott álláspontokat eredményezett. A spektrum az egyik oldalon összeesküvés-elméletektől, a másikon tudományosan nem alátámasztható, nevetséges bagatellizálástól terjed.

A tudományos tényeken

alapuló, kulturált vitakultúra sajnos alig érzékelhető. Emiatt a vita sok más társadalmi diskurzusra emlékeztet, amelyek egyre inkább polarizálttá válnak korunkban.

A Hamoni® kutatócsapat szeretne egy kis hozzájárulást adni a remélhetőleg pragmatikusabb és árnyaltabb párbeszédhez. Ennek érdekében összehasonlítottuk az újonnan telepített bázisállomások kisugárzott adóteljesítményét — amelyek 5G mellett 2G-, 3G- és 4G-jeleket is sugároznak — azokkal a bázisállomásokkal, amelyek csak a 2G/3G/4G kombinációt sugározzák. Véleményünk szerint ez az összehasonlítási módszer a legalkalmasabb annak meghatározására, hogy a bázisállomások sugárzási teljesítménye mennyivel növekedett az 5G bevezetésével.

Elemzésünk eredménye a következő:

Az 5G-bázisállomások sugárzási teljesítménye átlagosan 68%-kal magasabb, mint a hagyományos mobiladók esetében.

„Az 5G-bázisállomások sugárzási teljesítménye átlagosan 68%-kal magasabb, mint a hagyományos mobiladók esetében.”

Mit jelent ez az eredmény a gyakorlatban?

Az elektroszmog, amelyet többek között a mobilantennák által kibocsátott nagyfrekvenciás sugárzás okoz, ma az ún. környezeti stressz egyik legfontosabb forrását jelenti. Eredményünk azt mutatja, hogy az 5G bevezetésével a nagyfrekvenciás terhelés ismét jelentősen megnő. Ez önmagában nem meglepő, ám elemzésünk lehetővé teszi, hogy ezt a növekedést először számszerűsítsük:

Az eredmény azt jelenti, hogy az 5G esetében átlagosan körülbelül 2/3-del nagyobb terheléssel számolhatunk az ún. downlink tartományban (a kommunikációs útvonal a bázisállomástól a végberendezésig, pl. az Ön mobiltelefonjáig). Tudomásunk szerint ez a világ első vizsgálata, amely ezt a témát elemzi.

A downlink azonban csak egy aspektusa az 5G okozta terhelésnövekedésnek. Hasonló problémát látunk az uplinktartományban is (a kommunikáció útja a mobil végberendezéstől a bázisállomás felé). Mivel a végberendezések jóval közelebb vannak a testhez, mint a bázisállomások, az uplink során keletkező nagyfrekvenciás terhelés legtöbbször lényegesen magasabb, mint az ellenkező irányban.

Ez fontos megállapítás, ugyanis az uplink esetében is jelentős terhelésnövekedést feltételezünk az 5G miatt. Az első SAR-mérések 5G-képes okostelefonokon eddig megerősítik feltételezésünket, amely két megfontoláson alapul:

Üzemeltető: T-Mobile (Magenta). A bázisállomás 3 szektorból áll, és szektoronként a következő antennák találhatók: • 2 db mMIMO-antenna (aktív, 4G/5G célra), • 2 db passzív, több­sávos antenna (2G/3G/4G, illetve 4G-ankerfrekvencia). Ez összesen 12 antennát jelent (3 szektor × 4 antenna)

1.) Mivel az 5G a bázisállomásonként támogatott végberendezések számát akár 1000-szeresére növeli, többek között az IoT (dolgok internete) működéséhez, arra számítunk, hogy a személyes környezetben a végberendezések száma is jelentősen nőni fog. Még ha ma az egyén kevés hálózatba kötött eszközt használ is, a történelem azt mutatja, hogy az új technológiák lehetőségeit — akkor is, ha hasznosságuk kétséges — előbb-utóbb teljes mértékben kihasználják.

2.) Mivel az 5G legalább a bevezetés első éveiben feltétlenül megkövetel egy második, párhuzamos 4G-kapcsolatot (az ún. horgonysávot, anchor frequency), az ún. NSA (Non-Standalone) üzemmódban, a mobil végberendezések használatánál szintén jelentős sugárzásteljesítmény-növekedéssel számolunk.